Ilyenkor három szempontból érdemes ránézni az adott helyzetre.
1. Vizsgáljuk meg a kitűzött célt!
Mennyire vágyunk az elérésére, mennyire specifikus, reális, hogyan mérhető, milyen időkorlátot szabtunk hozzá?
2. És ami még sürgetőbb kérdés itt, hogy a saját belső értékeink mennyire szolgálják a célt?
Ugyanis belső értékeink döntő hatással vannak a kapott vagy kitűzött célunkra. Magyarul, ha a belső értékeink nincsenek párhuzamban az elvégzendő feladattal, az komoly kihívások elé állíthat bennünket a teljesítmény és sikeresség skáláján. Így az első és legfontosabb feladat megérteni, hogy mi vezérel bennünket. A következő kérdések segíthetnek felfedezni és tudatosítani értékeinket:
- Mi a fontos az életedben? Az erre adott válasz (pénz, család, gyermek, karrier) még nem az érték, tovább kell mélyíteni a gondolkodást.
- Mit kapsz ettől a fontos dologtól?
- Mit szeretsz csinálni?
- Mit kapsz ettől a tevékenységtől?
- Mi idegesít, zavar?
- Ha ez idegesít, akkor milyen alapértékemet bántja?
Sokszor már ennek a néhány kérdésnek a megválaszolása is kikristályosítja saját értékrendszerünket, amelyet aztán összevetve a céllal megérthetjük, hogy valóban motiváltak vagyunk-e elérni azt. És ha nem, akkor hogyan tudjuk az értékeinket mégis a cél elérésére fordítani.
Egy életből vett példa
Egy nagyon kedves ügyfelem küzdött az adminisztrációs feladatokkal. Rémesen unta és természetesen soha nem is készült el vele, pedig fontos részét képezték a heti tevékenységeinek, és már a vezetője is jelezte, hogy ezeknek a fontossága sokkal nagyobb, mint, hogy befejezetlenek, vagy hibásak maradjanak.
Elkezdtük hát feltérképezni a számára fontos értékeket, motivátorokat. Hamar fény derült arra, hogy számára a közvetlen kooperáció adta sikerélmény, a kollégáknak való szemtől szembeni segítségnyújtás a fontos, mert ekkor úgy érzi, hogy hasznosan cselekedett, elismerést kap. A táblázatoktól ezt nem kapja meg, ergo semmi motiváló nincs bennük számára. Tehát teljesen érthetővé vált, hogy miért nem készülnek el időben.
Tovább kutakodva és immár használva az értékekre vonatkozó felismerést, ügyfelem rádöbbent, hogy ezeknek a táblázatnak is van felhasználója, aki ugyanúgy hálás lehet egy tökéletesen és időben elkészített fájlért, mint egy szóbeli segítségnyújtásért. Tehát össze tudta kapcsolni a célt az őt mozgató értékkel, így innentől kezdve már nagyobb lelkesedéssel vágott bele az adminisztrációs feladatokba, sőt a heti munkarendjében dedikált időt kaptak.
3. Mi történik, ha a célunk és az értékeink tökéletes párhuzamban állnak, de valahogy mégsem sikerült elérni azt?
Könnyen megeshet ebben az esetben, hogy a külvilág felé mutatott kép nem áll párhuzamban a belső célokkal, így egy másik oldalról érdemes saját magunkat is megvizsgálni. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a következő kérdések:
- Mit tükrözöl a külvilág felé magadról?
- Hogyan állítod párhuzamba a saját viselkedésedet a céloddal?
Számtalan példa mutatja, hogy gyakran épp ellentétes módon viselkedünk, mint ami a célunkat szolgálná: előléptetést szeretnénk, de lejjebb pozícionáljuk magunkat még a jelenlegi pozíciónál is; támogatásra lenne szükségünk, de mindentudónak mutatjuk magunkat, vágyunk az elismerésre, de ha megtörténik, nem vesszük észre.
Ezek a viselkedések vagy tulajdonságok gyakran nem egyértelműek számunkra, egészen addig, amíg valaki nem szembesít vele, és ha elég szerencsések vagyunk, ez hamar megtörténik. Azonban mi magunk is tehetünk érte, Joseph Luft és Harry Ingham pszichológusok önismereti eszközét, a Johari- ablakot használva.
Az eszköz alapja, hogy viselkedésünknek, tulajdonságainknak 4 területe van aszerint, hogy mi és mások mit ismernek rólunk. Az „Aréna” az a halmaz, amelyet mi is és mások is tudnak rólunk. A „Zárt” terület az, amely tulajdonságokat elrejtünk mások elől. A „Vak” terültet pedig az, amelyet mások látnak rólunk, de mi magunk nem vagyunk tudatában. Az utolsó úgynevezett „Ismeretlen” terület megközelíthetetlen az „én” és mások számára is, ezek olyan tulajdonságok, amelyek csak bizonyos egyedi körülmények hatására törnek elő. A cél, hogy a „Vak” és „Zárt” területről minél többet megtudjunk és átkerüljön az „Arénába”.
Ennek felderítésére a következőt kell tennünk: kérjünk meg 6-8 ismerőst, hogy írják össze 8-10 tulajdonságunkat, és juttassák el hozzánk. Érdemes pozitív és fejlesztendő tulajdonságokat egyaránt kérni. Rendezzük őket táblázatba és máris látható a 4 terület.
Egy újabb életből vett példa
Egy ügyfelem életében alapérték volt a támogatás, a másoknak való segítségnyújtás. Ezt olyan szintre fejlesztette, hogy bárki, bármikor tudott hozzá fordulni, örömmel nézett utána akár hatáskörén kívül álló kérdéseknek is, csak, hogy segíteni tudjon. Így egy „mindentudó” ember képe alakult ki róla, aki bármilyen helyzetben megtalálja a megfelelő megoldást. Igen ám, de ez a tökéletes kép éppen szembefordította őt az alapértékével, hiszen ő is szeretett volna támogatást kapni bizonyos helyzetekben, de ezt a vágyát elrejtette a „Zárt” területre. Az a tulajdonság pedig, hogy önzetlenül segít bármikor, bárkinek, számára a „Vak” területen helyezkedett el. Az előmenetelében viszont szüksége lett volna vezetői támogatásra, ami a fentiek miatt, a vezetője számára nem volt egyértelmű. Ahogy fény derült erre a paradoxonra, ügyfelem felismerte, hogy min kell változtatnia és utána tudatosan figyelt a saját céljának és viselkedésének párhuzamosságára.
Mindent összevetve
Céljaink elérésében számtalan dolog gátolhat bennünket a fent leírtakon kívül is, hiszen léteznek olyan külső körülmények, amelyekre nincs ráhatásunk. Egy azonban biztos, ha tudatosan, értékeinknek megfelelően választjuk meg céljainkat, és viselkedésünket ezzel párhuzamba állítjuk, akkor nagyon nagy valószínűséggel sikerre visszük azt.
